Huszadik vers
Hol vagytok, megsárgult ősi receptek,
Papír foszlányok, melyek elkeveredtek,
Suttogó szavú titkos tanok,
Arról, hogy ki vagyok.
Miket ráncos bölcsek, kik rég odalettek,
Reszkető kézzel feljegyeztek,
Megvilágosodás, melyre remegve vágytunk,
Mert a rádöbbenés minden tudományunk.
Hova bújjak, hol kutakodjak,
A szóért, melyet mondani fognak,
Csak csönd mindenütt , csak halk remény
Csak szeretet. Csak Te, meg én.