2015. már 27.

XXIII. vers

írta: Szatmári István
XXIII. vers

A hatvanig eljutottam,Nagy menet volt, mit megfutottam.Helyére kerül lassan minden,Foszlik a köd a hegygerincen. Innen már lefelé minden lépés,Napjaim gyönyöre a megértés,Hogy csak úgy jó, ha szívből szeretnek,Ha boldog vagy, s minden megnevettet. Csak úgy jó, ha melletted…

Tovább Szólj hozzá

süti beállítások módosítása