XXIV.
Megyünk Évivel a nyomotokban,A kitaposott ősi csapáson,Figyelünk nyitottan és halkan,Hálásan, kitartón, csodálón.
Kívülről, mert kinn a helyünk,Csak az lehetsz, aki vagy,Ki lát, hall, az jön velünk,A forrás zubog, s inni szabad.
Ne nézzetek ránk riadtan,Érteni…